A kutyák szívférgessége

A szívférgesség kórokozója egy Dirofilaria immitis nevű fonálféreg, melynek kifejlett, 12-30 cm hosszú példányai a jobb szívfélben és az ahhoz csatlakozó nagyerekben élősködnek, vérplazmával táplálkoznak.

A betegséget terjesztő szúnyogok az éghajlatváltozás hatására a mediterrán térség felől északi irányban terjednek, ezért a szívférgesség 2009. óta sporadikusan Magyarországon is előfordul, és már idehaza is endémiásnak számít.

Köztigazdái különféle szúnyogfajok, melyek az L3 lárvát vérszívásuk során ürítik a véráramba. A lárvákból kb.180 nap alatt fejlődnek ki a szívben az ivarérett férgek, melyek közül a nőstények a vérbe ürítik az L1 lárvákat (ún. mikrofiláriák). Ez az alak kerül aztán egy újabb vérszívás alkalmával egy szúnyogba, melyben két vedléssel kifejlődik az L3 lárva és a kör bezárul.

A betegség sokszor tünetmentes, ill. a tünetek lassan, alattomosan fejlődnek ki és nem jellemzőek, inkább egy szívelégtelenség klinikai képét mutatják. Fáradékonyság, bágyadtság, lesoványodás, köhögés a legjellemzőbbek. A tüdő fibrosisa, a jobb szívfél üregeinek tágulata, szívbillentyű-elégtelenség alakul ki, az erekben megalvadó vér (thromboembolia) akár végzetes is lehet.

A diagnózis egy viszonylag egyszerűbb (szűrő) vérvizsgálattal (ún. Knott-teszt) lehetséges, azonban a mikrofiláriák kimutatása önmagában még nem jelenti a diagnózis felállítását, mivel azok így nem különböztethetőek meg a bőrféreg lárváitól. A bőrféreg sokkal gyakoribb hazánkban (átlagosan a kutyák 18%-a fertőzött). A Knott teszt érzékenysége csak 70% körül van. A két faj elkülönítésére a vér jóval érzékenyebb ELISA-vizsgálata ad lehetőséget. A kifejlett férgek a szív ultrahang vizsgálata során is szembetűnnek.

Megelőzésre elsősorban havonta alkalmazandó szelamektin tartalmú spot-on készítményt, vagy a szintén havonta beadható milbemicin-oxim tartalmú féregtelenítő tablettát javasolok. A már kialakult betegség gyógykezelése rendkívül nehéz és kockázatos, a férgek szívben történő gyógyszeres elpusztítása az állat életébe is kerülhet.

A szívférgesség zoonózis, azaz emberre is veszélyes állatbetegség. Emberben a férgek fejlődése a tüdőben elakad így a betegség lefolyása sokkal enyhébb mint kutyában. A betegségre fogékony a macska is, de a betegség lefolyása - az emberhez hasonlóan - jóval enyhébb mint kutyában.

Összességében a védekezést a fertőződési kockázat mértékéhez érdemes igazítani, például egy lakótelepi kutya esetében ez a kockázat jóval kisebb mint egy vízparti kertes házban élő kutyáé. A szubtrópusi területekre (pl Európa mediterrán országai, USA) utazó ebek a legveszélyeztetebbek. Az Egyesült Államok egyes területein az ebek 30-40%-a fertőzött. Célszerű egy szűrővizsgálat kedvező eredménye után a havonta alkalmazott gyógyszeres tartós prevenciót elkezdeni, a szúnyogszezon kezdete előtt egy hónappal indítva, és a szezon után egy hónappal befejezve. Komolyabb expozíciónak kitett ebek esetén évente érdemes a vérvizsgálatot elvégeztetni.

És ne feledkezzünk meg a vektorok, a szúnyogok elleni védekezésről sem. Erre a célra különböző spot-on készítmények és nyakörvek állnak rendelkezésre.

 

© A jelen honlapon található valamennyi tartalom és megjelenés, grafikai ábrázolás Kopecsnik Miklós kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Tilos ezen információk bármely formában vagy módon történő írásbeli engedély nélküli felhasználása.

 

A www.azenallatorvosom.hu a
MegbizhatoOldalak.com által